Gertler Endre

2016. december 12. - Határtalan Történelem

Nem tudom megmondani, hogy Brüsszelben, európai viszonylatban sok vagy kevés szobor van a köztereken. Nem is biztos, hogy ez így önmagában olyan érdekes. Az viszont, hogy van-e magyar vonatkozású ezek között, már annál inkább az lehet.

Mert bizony van. Nem is egy. Például a Bartók Béla szobra a Carrefour de l'Europe téren.

Van egy kis tér a belvárosban a Gare Centrale közelében a Carrefour de l'Europe. Elég eldugott és talán nem is a legszebb, de ez nem is annyira számít. Sokkal inkább fontos az, hogy ott kapott helyett a magyar zeneszerző, zongoraművész Bartók Béla szobra.

Ahhoz, hogy Brüsszelben egy szobor felállításra kerüljön, hosszas engedélyezési procedúrán kell keresztülesnie. Minden a város vezetésében résztvevő érdekcsoportnak a beleegyezését kell hozzá adnia. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy mindezidáig csupán egy külföldi állam által adományozott emlékmű esetében történt meg ez a tejes egyetértés. Az 1995-ben felavatásra került Bartók Béla szobornál.

Miért pont ő?

Bartók Béla munkássága zeneszerzőként, zongoraművészként és népzene kutatóként is jelentős az egyetemes kultúrtörténelemben. A korabeli belga közönségnek is volt alkalma megismerkedni munkáival. Több alkalommal járt Belgiumban és Brüsszel mellett Antwerpenben is bemutatásra kerültek szerzeményei. Az 1938-ban megrendezett Bartók-est is nagy sikert aratott.

A zeneszerző így írt erről:

A levélben olvasható Gertler¹ – vonósnégyes adta elő darabjait.

Gertler azaz Gertler Endre hegedűművész.

Aki amellett, hogy tehetséges hegedűművész volt a kortárs zenei kultúra elkötelezett híve és értő előadója is. Pedagógus, filantróp és európer.

Ha már itt tartunk, akkor időzzünk egy kicsit el nála, mert érdemes.

Kettejük ismeretsége valamikor 1926 táján kezdődhetett (ebben az évben volt Gertler első koncertjei is Brüsszelben). Ekkor dolgozott először együtt az akkor 45 éves zeneszerző és a mindössze 19 éves hegedűművész(-nek készülő) Gertler.

Családjában nem volt ritka a művészi hajlam. Két testvére ugyancsak ilyen pályát választott. Gertler Pál festőművész lett Gertler Viktor pedig filmrendező (akinek a nevéhez olyan filmek fűződnek, mint például: A Noszthy fiú este Tóth Marival vagy Az Aranyember).

A három testvér:

Endre miután tanulmányait Budapesten befejezte, Brüsszelben telepedett le és a fentiekben már említett, vonósnégyesét is itt alapította meg. Tehetségének és a zene iránti elkötelezettségének folyományaként gyorsan világhírnévre tett szert.

Két plakát a Gertler-vonósnégyes koncertjeiről. A második éppen egy kortárs magyar zeneszerzőkből összeállított estről.

Célja nem csupán a magyar kortárs zene megismertetése volt. A magyar közönség számára is igyekezett az európai friss zeneszerzőket bemutatni. Személyes barátság fűzte Bartók mellett például Stravinskyhoz² is. Budapesten az ő előadásban csendült fel először (nagyközönség előtt) 1948-ban Alban Berg³ Hegedűversenye.

A Zenei Szemlében megjelent kritika, így indult az estről: "Igen hálásak vagyunk Gertler Endrének, ennek a rendkívül intelligens és talentumos művésznek, hogy megismertetett bennünket Alban Berg hegedűversenyével." ⁴

1940-től tanára volt a Chapelle Musicale Reine Elisabeth-nek de tanított a kölni és hannoveri Zeneművészeti Főiskolán is. Uccle-ben az otthonában is létrehozott egy iskolát. Magyarországon pedig a háború után a Bartók Szeminárium vendégprofesszoraként igyekezett tudását és tapasztalatait átadni.

Gertler Endre tanítványaival:

Több neves nemzetközi zenei zsűri tagja volt, többek között Londonban és Olaszországban. ( Az alábbi linken ezek listája elérhető: http://users.skynet.be/fa301800/agsite/agnewnotes.html)

A második világháborút követően Brüsszelben egy szervezetet hozott létre, melynek célja a háború utáni Magyarország megsegítése volt. Olyan nagy nevek álltak mellé, mint Stravinsky vagy Milhaud⁵. A belga-magyar egyesületen keresztül nagy mennyiségben érkezett hazánkba pénz és gyógyszer klinikák számára.

Kép a Gertler-vonósnégyesről az 1930-as évekből.

Élete végéig aktív részese volt a kulturális életnek mind Magyarországon mind pedig Brüsszelben. Előadott és tanított( például André Rieu⁶-t).

Nincs róla forrásom, de azt sejtem, hogy nagy szerepe lehetett a Bartók szobor elfogadtatásában is. És itt egy másik válasz is, az elején feltett "Miért?"-re. Tehát miért is pont Bartók Béla szobor? Mert munkássága zeneszerzőként és népzene kutatóként világviszonylatban is jelentős volt. Mert zongoraművészként is kiemelkedőt alkotott. Mert élt Brüsszelben egy Andre Gertler, azaz Gertler Endre, aki fontosnak érezte az európai kortárs zenei kultúra terjesztése mellett magyar gyökereit és nem utolsó sorban Bartók Béla életművét?

A Bartók szobor 1995-ös felavatását még megélte. A képen Göncz Árpáddal, az akkori magyar köztársasági elnökkel látható.

1998-ban hunyt el 90 éves korában.

Van egy kis tér a belvárosban a Gare Centrale közelében a Carrefour de l'Europe. Elég eldugott és talán nem is a legszebb, de nem ez a fontos, hanem az ott álló Bartók Béla szobor. Akire méltán lehetünk büszkék. És ha arra járunk, akkor most már Gertler Endre is jusson eszünkbe, mert rá is méltán lehetünk büszkék.

A Bartók Béla szobor napjainkban: